Általános ügyek

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépésével kettévált az addig Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa néven ismert, legnagyobb politikai súlyú tanácsi formáció. A kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel a Külügyek Tanácsa foglalkozik Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezetése alatt. Az Általános Ügyek Tanácsa a tagállamok külügyminisztereit és/vagy Európa-ügyi minisztereit fogja össze. Ülésein azokat a dossziékat tekinti át, amelyek egyszerre több uniós politikát érintenek.
Az Általános Ügyek Tanácsa elsődleges feladata, hogy az Európai Bizottsággal és az Európai Tanács állandó elnökével karöltve előkészíti az Európai Tanács EU-csúcsként is emlegetett üléseit, és nyomon követi annak döntéseit. A havi rendszerességgel ülésező Tanács általános koordinációs funkciót is ellát, biztosítja a többi tanácsi formáció munkájának folyamatosságát és összeegyeztetését a különböző politikai területeken. Ugyancsak az Általános Ügyek Tanácsa felel az intézményi és adminisztratív ügyekért, valamint kezeli az úgynevezett horizontális dossziékat, amelyek egyszerre vannak hatással a különböző uniós politikákra. Ilyenek például a többéves költségvetési keret, vagy a bővítés vagy az Európai Atomenergia Közösséggel (EURATOM) összefüggő kérdések.
 
A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI
Magyarország az Általános Ügyek Tanácsa szerepének erősítésére törekszik. Ennek megfelelően a magyar elnökség célja, hogy a Tanács az Európai Unió fejlődése szempontjából kiemelt, stratégiai és horizontális kérdésekről (például a kohéziós politikáról) is folytasson előremutató vitát, elősegítve ezzel a különféle ágazati szempontok összehangolását. Ily módon tudja igazán betölteni az Általános Ügyek Tanácsa a Lisszaboni Szerződésben neki szánt szerepet.
Szerződésmódosítás
Elnökségként Magyarország mindent megtesz a gazdaságpolitikai koordináció megerősítésével és az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásával összefüggésben szükségessé vált szerződésmódosítás sikeres és gyors tárgyalása érdekében. A magyar elnökség arra fog törekedni, hogy az új mechanizmus létrehozásával kapcsolatos részletszabályok 2011 márciusára véglegesíthetőek legyenek, és a szerződésmódosításról az Európai Tanács márciusi ülése meghozza a formális döntést.
Bővítési folyamat
Megkülönbözetett figyelmet kíván fordítani a magyar elnökség arra, hogy az EU fenntartsa a bővítési folyamat lendületét. A folyamatot az Európai Tanács 2006 decemberében elfogadott megerősített bővítési konszenzusa alapján kell továbbvinni az igazságos és szigorú feltételesség, a vonatkozó tanácsi következtetések, és a már kialakított eljárási rend keretei között. A Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalások zárószakaszba léptek, az uniós tagállamok közös érdeke, hogy a csatlakozási feltételek maradéktalan teljesítésére ösztönözzük Horvátországot. A magyar elnökség arra készül, hogy a meghatározott feltételek teljesítése esetén sor kerülhet a tárgyalások lezárására.
Magyarország célja emellett az, hogy a Törökország felkészültsége által meghatározott ütemben sikerüljön haladást elérni a csatlakozási tárgyalások menetében, és a technikailag kész fejeztek megnyitására késedelem nélkül kerüljön sor. Az Európai Tanács 2010. június 17-ei döntése alapján a magyar elnökség csatlakozási tárgyalási feladatokra készül Izlanddal. A magyar elnökség a Tanács pozitív döntése esetén kész a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal. Magyarország számára prioritás a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatainak előmozdítása. Amennyiben új potenciális tagjelölt országok válnak tagjelöltté, a magyar elnökség elő kívánja segíteni felkészülésüket a csatlakozási tárgyalásokra.
Duna Régió Stratégia
A magyar elnökség kiemelt célja a Duna Régió Stratégia jóváhagyása. A Duna-stratégia – a Balti-tengeri stratégia után – az Unió második makrorégiós területfejlesztési stratégiája lehet. A kezdeményezésben 14 ország (nyolc tagállam és hat EU-n kívüli ország) vesz részt. A Bizottság 2010. december 8-án közzétett részletes akcióterve 11 prioritási területet jelölt meg, amely kapcsán kiemelt kérdés, hogy mely országok lesznek a területek koordinátorai, mivel ők fogják a területen az együttműködést formálni. A prioritási területeken kidolgozandó egyes projektek elősegítik majd, hogya jelenlegi többéves pénzügyi perspektíva keretei között jobban és koordináltabban használják fel a forrásokat. Közvetve hozzájárulnak ahhoz is, hogy az érintett országok felkészüljenek a 2013 utáni pénzügyi keret potenciális forrásainak felhasználására. Magyarország azon lesz, hogy az Általános Ügyek Tanácsakeretében kialakítsa és elfogadtassa a vonatkozó tanácsi következtetéseket, amelyeket végül az Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 2011. júniusi ülésén szentesítenek.
Közösségi politikák
A Bizottság várhatóan 2011 júniusában teszi közzé javaslatát a 2014-től kezdődő új többéves költségvetési keretről, illetve ezzel egy időben jelenik meg a hozzá kapcsolódó mintegy 80 jogszabályból álló csomag első része. Ugyanakkor a többéves kerethez szorosan kapcsolódó közösségi politikák és kiadási tételek (agrárpolitika, kohézió, energia, K+F, stb.) kapcsán az előkészítő munka már korábban megindul. A magyar elnökség egyik fontos célja, hogy ezeket az előkészítő stratégiai egyeztetéseket koordináltan, egymással összhangban irányítsa. Az Általános Ügyek Tanácsa feladata lesz a különböző tanácsi formációkban futó munkák szintetizálása és az előrehaladásukról szóló jelentés elkészítése.
A magyar elnökség különös hangsúlyt kíván fektetni a kohéziós politikára mint olyan közösségi politikára, amely integrált módon ad választ az EU gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeinek kezelésére. A kohéziós politika általános és horizontális jellegű, emellett szorosan összefügg a többéves költségvetési kerettel. Magyarország az Általános Ügyek Tanácsában orientációs vitát fog kezdeményezni a kohéziós politika jövőjéről.
Energia
Az Általános Ügyek Tanácsa feladata lesz az Európai Tanács energetikai és innovációs témákkal foglalkozó, 2011. február 4-ei ülésének előkészítése. Cél, hogy a csúcstalálkozó határozott politikai iránymutatást adjon az összeurópai érdekű, stratégiai fontosságú energiaügyi kérdésekben.
Európai polgári kezdeményezés
Az európai polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés egyik legjelentősebb újítása. Az uniós polgárok első alkalommal kapnak lehetőséget, hogy közvetlenül befolyásolják a közösségi politikák alakulását. Az európai polgári kezdeményezés intézménye hozzájárul ahhoz, hogy az EU közelebb kerüljön a polgárokhoz és valós viták bontakozzanak ki az uniós témákról. A magyar elnökség üdvözli a belga elnökség alatt létrejött megállapodást, amelynek mielőbbi hatálybalépése érdekében mindent meg fog tenni.
Romaintegráció
Fontos koordináló szerepet kell majd betöltenie az Általános Ügyek Tanácsának a romaintegrációs kérdések politikai előkészítése kapcsán. A különböző tanácsi formációk által tárgyalt romapolitikai kérdések összefogása és a téma egységes politikai arculatának megteremtése horizontális kihívás. Magyarország erőfeszítéseket tesz, hogy soros elnöksége alatt az állam- és kormányfők megvitassák és megerősítsék a romák társadalmi és gazdasági befogadására irányuló uniós fellépés kereteit, és ezáltal valódi lendületet nyerjen e sürgető összeurópai kérdés érdemi megoldása.
Alapjogi Charta
Az Alapjogi Charta kötelező erővel történő felruházása mérföldkő volt az uniós polgárok alapjogainak garantálása terén. Rendkívül fontos, hogy a Charta végrehajtását mind az EU- intézmények, mind pedig a tagállamok következetesen biztosítsák. A magyar elnökség szerint a Charta végrehajtásáról szóló éves jelentés - egy évvel a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után - megfelelő alkalmat nyújt az első következtetéseket levonására és a Chartában foglalt jogok érvényesülésének áttekintésére.