Lengyelország sikeresnek tartja a magyar elnökséget

Lengyelország folytatni kívánja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a magyar elnökség tett az EU erősítésére és dinamizálására – ezt hangoztatta sajtóértekezleten a két ország EU-integrációs államtitkára 2011. június 2-án Budapesten, miután tárgyalást folytatott az elnökség küszöbön álló átadásáról. A lengyel államtitkár nagyon sikeresnek minősítette a magyar elnökséget.

Győri Enikő magyar EU-ügyi államtitkár kijelentette: „remélem, hogy a ’folyamatosság, dinamika és erősebb Európa’ megmarad egész 2011-re”.  Kiemelte, hogy a magyar elnökség alatt „a közép-európai együttműködés jól működött, … és komoly erőt képviselt az Unión belül”. „Biztos vagyok benne, hogy ez az együttműködés a lengyel elnökség alatt is folytatódik, és Közép-Európa reflektorfénybe kerül” – tette hozzá.

A július 1- elnökségi átadás-átvételnek Magyarország „a hagyományos magyar-lengyel barátságot bemutató dinamikát szeretne adni” – mondta a magyar államtitkár.

Győri az elnökség mérlegét megvonva kijelentette: meggyőződése szerint „a magyar elnökség végére az EU erősebb lesz, mint előtte volt, mélyül a tagállamok együttműködése”. A konkrét eredményekről szólva kiemelte, hogy „lesz romastratégia, lesz Duna-stratégia, megszületett a közös energiapolitika, amelynek gyakorlati megvalósítását a lengyel elnökség kezdheti el”.  „A magyar elnökség megalapozta a többéves keretköltségvetéssel (MFF) kapcsolatos munkát, amelyet most a lengyel elnökség indít el”, tette hozzá Győri.

Sikeres elnökség

A lengyel államtitkár, Mikolaj Dowgielewicz értékelése szerint „a magyar elnökség nagyon sikeres volt”, „Magyarország nagyon jó munkát végzett az EU számára”. „Nagyra értékeljük a magyar elnökség professzionalizmusát”, „örülünk a sikeres elnökségnek, és gratulálunk hozzá” – fogalmazott Dowgielewicz, hozzátéve: „nagyra értékeljük azt, hogy a magyar elnökség sokszor hangsúlyozta a lengyel-magyar barátságot”.

A lengyel államtitkár a gazdaságirányítás megerősítéséről tető alá hozott megállapodást „a magyar elnökség nagy érdemének” nevezte, és reményét fejezte ki, hogy június végéig megszületik róla a megállapodás az Európai Parlamenttel.  Ugyancsak a magyar elnökség érdemének nevezte az egységes energiapolitika kialakításáról hozott februári döntést.

Dowgielewicz szerint a lengyel elnökség három legfontosabb prioritása 1) az EU bővítése, 2) a sokéves keretköltségvetés kidolgozásának elindítása és az egységes piac elmélyítése, 3) a keleti szomszédságpolitika erősítése.

EU-bővítés

A lengyel államtitkár azt mondta, az EU-bővítés kérdését „a magyar elnökség tette újból szalonképessé”. Dowgielewicz reményének adott hangot, hogy a magyar elnökség alatt sikerül lezárni Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat, és a lengyel elnökség alatt aláírni a csatlakozási szerződést.  Ugyancsak remélte, hogy Szerbia megkapja a tagjelölti státust, Montenegróval pedig megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások.

A keleti szomszédság kérdésében Dowgielewicz hangoztatta, hogy az EU-nak érezhetővé kellene tennie az európai perspektíva előnyösségét. „A következő hónapokban jobb ajánlatokat kell kidolgozni a keleti szomszédos országok számára”, mondta. A részletekről annyit fedett fel, hogy EU-költségvetésből kellene támogatni a szomszédos országok reformjait. „A támogatást pedig feltételekhez kellene kötni, a ’more for more’ elve alapján” – fogalmazott.

Egyetértés a schengeni bővítésben

A schengeni rendszer bővítésének és reformjának kérdésében azonos a magyar és a lengyel álláspont – derült ki a sajtóértekezleten.

Győri Enikő hangsúlyozta, hogy Magyarország az elnökség vége után tagállamként is fontosnak fogja tartani Románia és Bulgária csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli zónához. Győri szerint „jó esély van arra, hogy a Tanács június 9-én egyhangúlag nyugtázza a két ország technikai felkészültségét. Célunk, hogy ezt a magyar elnökség alatt egyhangúlag kimondjuk” – fogalmazott. Győri kiemelte, hogy a magyar elnökség sokat közvetített a román és bolgár csatlakozás kérdésében. „Mindent megtettünk, hogy a helyzet javuljon, és a helyzet javult is. Jó esély van rá, hogy rövidesen a politikai döntés is megszülessen” – tette hozzá.

Dowgielewicz leszögezte, hogy „Románia és Bulgária technikailag felkészült” a schengeni tagságra. A lengyel államtitkár a román és bolgár tagsággal szembeni fenntartásokat populizmusnak minősítette, amely szerinte első sorban egyes észak-európai országokban nyilvánul meg. „Nincs ok arra, hogy Románia és Bulgária fizessen az észak-európai országok elhibázott menekültügyi politikájáért” – fogalmazott.

A schengeni rendszer reformjáról Győri azt mondta: „nagy eredmény, hogy ki tudtuk mondatni a Tanáccsal, hogy a belső határok nélküli akadálymentes mozgás szabadsága nagy vívmány, és azt meg kell őrizni”.

Hasonlóan fogalmazott Dowgielewicz: „az a filozófiánk, hogy minden reformnak erősítenie kell a schengeni mozgásszabadságot, nem pedig gyengítenie”. „Nem feltételezem, hogy Európa visszatérne a (belső) határok ellenőrzéséhez, ez szóba sem jön” – tette hozzá a lengyel államtitkár.