A megvalósítás szakaszába léphet a Duna-stratégia

A tagállamok uniós ügyekért felelős miniszterei 2011. április 13-i ülésükön várhatóan elfogadják a Duna-régió fejlesztéséről szóló makroregionális stratégiát. Barsiné Pataky Etelka, a stratégiáért felelős kormánybiztos az eu2011.hu-nak adott interjúban elmondta, ezzel az elnökség maga mögött tudhatja a koncepcionális viták időszakát, és nekifoghat a konkrét programok előkészítésének.

Az Általános Ügyek Tanácsa április 13-án napirendjére tűzi a Duna Régió Stratégiát (DRS), és a miniszterek várhatóan következtetéseket fogadnak el a témáról. Ezzel megvalósulnak a magyar elnökség céljai a stratégiával kapcsolatban?

Igen, a Duna Régió Stratégia valóban mérföldkőhöz érkezett. Az elnökségi előkészítő munkának köszönhetően a tagállamok egyetértésre jutottak a stratégia fő irányait és elindításának módját illetően, amelyet a miniszterek áprilils 13-án várhatóan jóvá is hagynak. Ezzel a lépéssel teljesül a magyar elnökség által kitűzött fő cél, és sikerül tető alá hozni a tagállamok közötti politikai megállapodást. Ez a közös akarat pedig élhető és prosperáló Duna-régió képét vetíti elénk, ami ráadásul hosszú távra szóló európai együttműködés keretében valósul meg.

A magyar elnökség azonban azt is vállalta, hogy előkészíti a Duna Régió Stratégia konkrét elindítását. Abban vagyunk érdekeltek a régióban, hogy akár még ebben az évben látható és kézzelfogható eredményei legyenek a régiós együttműködésnek, és e tekintetben nem késlekedhetünk.

Május elején, az Európa-napon például Gödöllőn találkozunk európai partnereinkkel, hogy egy magas szintű elnökségi konferencia keretében vitassuk meg a stratégia végrehajtását. Vannak tehát további céljaink, és bízom abban, hogy akár már júniusban, az elnökségi félév végén további eredményekről számolhatok be.

Ahogy Ön is említette, az április 13-i záródokumentum szövegének tervezete a színfalak mögötti hosszú egyeztetések eredménye. Minden tagállam egyformán egyetért a miniszterek elé kerülő változattal? Milyen téren várhatóak még viták?

A magyar elnökség komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy valamennyi uniós tagállam magáénak érezze a Duna-régiót illetően megfogalmazott közös célokat. Az elmúlt hónapok sűrű egyeztetésekkel teltek Brüsszelben és a régió egyéb országaiban. Többször folytattunk személyes, kétoldalú találkozókat is partnereinkkel. Reményeink szerint ez az alapos előkészítés valóban azt eredményezi, hogy a továbbiakban nem adódnak komoly, koncepcionális viták a stratégiát illetően.

A stratégia megvalósítása a programok és projektek szintjén természetesen még kidolgozásra vár. A programok végrehajtásának előkészítését a magyar elnökség az elmúlt hetekben már elindította, együttműködésben a felelős uniós és tagállami intézményekkel. Ebben a folyamatban gyakorlati jellegű egyeztetések és természetesen viták is várnak ránk, például milyen számszerű vállalásokat tegyünk és milyen ütemezésben.

Az egyik fontos vitapont, hogy miként tudjuk a Duna adottságait figyelembe véve a hajózást biztosítani. Komolyan dolgozunk azon, hogy a megoldást új és más típusú hajóflották kialakítása jelentse, ne a meder átalakítása. Arra számítunk, hogy egy konstruktív párbeszéd keretében ezt a folyamatot is biztos kézzel tudja vezényelni a magyar elnökség.

Mennyiben tér el az elnökség által kidolgozott dokumentum a Bizottság eredeti, 2010 decemberében bemutatott elképzeléseitől?

A tavaly év végén közzétett bizottsági dokumentum nagy részben a Duna Régió Stratégiában résztvevő országok elképzelésein alapszik. Az Általános Ügyek Tanácsa elé kerülő elnökségi dokumentum ennek alapján fogadja el a Duna Régió Stratégiát, és tudomásul veszi az Európai Bizottság által javasolt cselekvési tervet, amely konkrét intézkedéseket jelöl meg tizenegy szakterületen. Az ilyen szakterületek közé tartozik például a Duna és valamennyi mellékfolyójának vízgazdálkodása, a környezeti kockázatok közös kezelése a térségben vagy az energiaforrások fenntartható hasznosítása a régió országaiban.

De a magyar elnökség vezetésével kidolgozott tanácsi dokumentum a tagállamok fontos céljaként azonosítja azt is, hogy a stratégia reális számszerű célkitűzéseket fogalmazzon meg a fenti területekre. Olyanokat, amelyek érdemben hozzájárulnak többek között a Duna-régió polgárainak javuló életkörülményeihez, a térség gazdaságának újbóli beindításához, és a régió egyedülálló értékű vízrendszerének megőrzéséhez. A Tanács tehát ezekben a számszerű célkitűzésekben tovább kíván menni az eredeti bizottsági dokumentumban vázolt koncepciónál.

Nyilvános szereplései során Ön mindig elmondja, hogy az elnökség célja nem újabb bürokratikus szintek létrehozása, hanem a „koordinált megvalósítás”. Mit jelent ez tulajdonképpen?

Amint említettem, tizenegy területen találunk együttműködési törekvéseket a Duna Régió Stratégiában. Számos terület van, ahol az ilyen szimbolikus jelentőségű, de nagyon is koordinált együttműködés és megvalósítás komoly eredményeket hozhat a régió vonatkozásában. Ilyen például a közlekedési hálózatok területe.

A stratégia keretein belül képesek leszünk közösen, makroregionális szinten eldönteni, hogy melyek a legfontosabb közlekedési folyosók a Duna térségében, amelyekhez az elkövetkező uniós pénzügyi tervezési időszakban forrásokat is allokálunk. Ha sikerül jól koordinálnunk a tervezést és a forrásfelhasználást is, például a hiányzó észak-déli összeköttetések esetében, akkor azzal javíthatjuk a régió versenyképességét.

Mint makroregionális együttműködésnek a Duna Régió Stratégiának igazán csak egy elődje van, a Balti-tengeri régió stratégiája. Ezt az együttműködés 2006-ban jött létre, igazán azonban csak a 2009-es svéd elnökség alatt indult a megvalósítása. Vannak már olyan tapasztalatok, amelyeket a Duna Régió Stratégiában is használni tud az Unió?

A Balti-tengeri Stratégia első tapasztalatainak kiértékelése folyamatban van, azaz jelenleg nem állnak maradéktalanul rendelkezésünkre az első eredmények. Természetesen rendszeresen, számos alkalommal egyeztettünk a balti kollégáinkkal a gyakorlati tapasztalataikról. Ezt a célt szolgálja majd többek között az említett májusi magas szintű gödöllői elnökségi konferencia. Hozzátenném ugyanakkor, hogy a Duna Régió Stratégia esetében számos elemet magunk dolgozunk ki, saját elképzeléseink alapján, és pont ez a nagyszerű kihívás a munkában résztvevő partnerek számára.