Duna-stratégia: a tagállamok a végrehajtásra készülnek

„Tiszteletben tartjuk a három nem elvét, de úgy látjuk, hogy ezt ki kell egészíteni a három igen elvével. Igent mondunk a jobb koordinációra, igent a meglévő források hatékonyabb felhasználására és igent a kreatív ötletekre” – mondta Barsiné Pataky Etelka, a Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztos a 2011. május 9-én Gödöllőn megtartott koordinátori találkozón.

Az Általános Ügyek Tanácsa 2011. április 13-án áldását adta a Duna-stratégiára, amivel teljesült a magyar elnökség stratégiával kapcsolatos céljainak első fele. Az elnökség koordinátori találkozót szervezett 2011. május 9-10-én Gödöllőre, hogy a stratégiában résztvevő 14 ország nemzeti kapcsolattartói és a 11 cselekvési területért felelős koordinátorai felkészüljenek a stratégia végrehajtására. (Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos és Martonyi János magyar külügyminiszter februárban Budapesten jelölte ki a 11 cselekvési területéért felelős koordinátorokat.)

Barsiné Pataky Etelka kiemelte, nem véletlen, hogy a találkozót május 9-én, az Európa-napon rendezték meg. Szerinte a résztvevőknek a projektek iránti elkötelezettsége azt ígéri, hogy létrejön egy mindenkire egyformán kötelező együttműködés, ami „egy igazi európai projekt jellemzője”.

A három igen elve

A Duna-stratégia alapja a „három nem” elve, vagyis, hogy annak megvalósításához az országok nem hoznak létre sem új intézményeket, sem új jogszabályokat, és új uniós forrásokat sem kapnak e célra. A magyar elnökség ugyanakkor alapvetőnek tartja, hogy ezt a „három igen” elvével kiegészítve pozitív irányt adjon a stratégiának. „Igent mondunk a jobb koordinációra, igent a meglévő források hatékonyabb felhasználására és igent a kreatív ötletekre” – fogalmazott Barsiné Pataky Etelka a gödöllői eseményen.

Johannes Hahn a találkozón hangsúlyozta, a nemzeti koordinátoroknak nem saját államuk, hanem a régió érdekeit kell szem előtt tartaniuk. „A Duna-régiós stratégia sikere attól függ, hogy képes lesz-e mindenki magáénak érezni a stratégiát, és képesek leszünk-e olyan ambiciózus és realisztikus célokat lefektetni, melyeket mindenki egyformán fontosnak tart” – mondta Hahn. A koordináció része és a koordinátorok felelőssége az is, hogy a stratégia keretében csak olyan projekteket támogassanak, melyek nem csak lokális érdeket szolgálnak. A Duna-stratégia projektjeinek olyan kihívásokra kell választ adniuk, amelyek csak a résztvevő államok összefogásával oldhatóak meg – mutatott rá a biztos.

2013-ig 10-30 milliárd euró

Bár a Duna-stratégiára nem különítenek el forrást sem uniós, sem tagállami szinten, Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerint vannak erre a célra felhasználható források. „Optimista becslések szerint 10, pesszimista becslések szerint 30 milliárd euró az az összeg, amely a strukturális alapokból a 2007-2013 közötti időszakban nem kerül lehívásra” – mondta Völner a találkozót megnyitó beszédében.

Abban mindenki egyetértett, hogy ez az összeg önmagában is nagy lehetőséget jelent a régió számára, az államtitkár ugyanakkor emlékeztette a résztvevőket, hogy a strukturális alapokon kívül is vannak lehívható uniós források, így például a közlekedés terén a TEN-T források nyújtanak további lehetőséget.

A jövőbeni finanszírozást illetően Hahn rámutatott: a koordinátoroknak már most meg kell kezdeniük a munkát, hogy a következő többéves pénzügyi keretből forráshoz jussanak. Már ősszel megkezdődik a következő hétéves keretköltségvetés tartalmi vitája, ezért rendkívül fontos lenne, ha már ekkorra tudnák, milyen programokat akarnak támogatni a Duna-stratégia égisze alatt – hívta fel a figyelmet a biztos.

Eredmények tíz éven belül

A sajtótájékoztatón Johannes Hahn arról is beszélt, hogy a Duna Régió Stratégia teljesítése nincs határidőhöz kötve; annak célja, hogy egy hosszú távú együttműködés alapjait lefektesse. A stratégiához meghatározott akciótervben szereplő több mint száz projektekhez ugyanakkor megfelelő ütemezést kell meghatározni. A biztos szerint ez lehet a következő két hónap egyik eredménye.

A biztos szerint tíz év az a távlat, amelyben a Duna-régióban élők már konkrét változásokat is kell, hogy tapasztaljanak, ha a stratégia megvalósítása megfelelően zajlik. A magyar elnökség célja, hogy júniusra, mikor az Európai Tanács megerősíti az áprilisi tanácsi döntést, minden készen álljon, és a lengyel elnökség késedelem nélkül megkezdhesse a stratégia végrehajtását.