Közlekedés, Távközlés és Energia (TTE)

A közlekedés, a távközlés és az energia kulcsfontosságú közösségi politikák, amelyek a hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére, a foglalkoztatás bővítésére és a fogyasztók életminőségének javítására irányulnak. Gyakran közvetlenül is érintik az Európai Unió polgárait, amikor például a közúti közlekedés biztonságáról, az utasok jogairól, a mobiltelefonálás nemzetközi barangolási díjairól, elektronikus közigazgatásról vagy energiabiztonságról van szó. Az EU az infrastruktúrák harmonizált fejlesztésével igyekszik elősegíteni a fenntartható fejlődést, hogy garantálja a belső piac megfelelő működését és erősítse a gazdasági és szociális kohéziót a tagállamok között.
A Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács ülésein a megvitatandó témától függően két havonta találkoznak a közlekedésért, távközlésért és energiáért felelős miniszterek. Az egyes ügyekben a Tanács rendes jogalkotási eljárásban határoz az Európai Parlamenttel.
Közlekedéspolitika
Hatékony közlekedési áramlatok nélkül nem működhet az egységes európai piac. Az EU közlekedési politikája hozzájárul a személyek és a javak légi, tengeri és szárazföldi úton történő szabad mozgásához. Az európai szabályozás egyik célja, hogy eltörölje a nemzetközi közlekedés akadályait az EU-ban. Az uniós közlekedési politika meghatározza a verseny szabályait is a különböző közlekedési ágazatokban, hogy biztosítsa az igazságos és egyenlő esélyeket nyújtó egységes piacot, ez azonban a tagállamok vonakodása miatt csak fokozatosan, kompromisszumok árán valósítható meg. Mára mind a négy nagy közlekedési ágazatban (légi, hajós, vasúti, autóbuszos) sikerült európai szinten megállapítani az utasok alapvető jogait, amelyek védik érdekeiket járattörlések, késések, balesetek esetén, különös tekintettel a mozgáskorlátozottakra.
A jövő közlekedéspolitikája az egységes közlekedési piac kialakításának befejezése mellett a fenntartható mobilitás kérdéseire összpontosít. A Tanács olyan keretet kíván adni az európai közlekedésnek, amely optimalizálja az energiafogyasztást, a szállítási időket, útvonalakat és feltételeket. A cél egy rentábilis, környezetbarát és biztonságos szállításszervezésen nyugvó, teljesítőképes és innovatív közlekedési rendszer megteremtése.
Távközlés és információs társadalom
A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából meghatározó az információs társadalom fejlődése. Az EU ezért a nemzeti távközlési piacok megnyitására és a tagállamok közötti versenyt fékező különbségek eltörlésére helyezi a hangsúlyt. Az új információs és kommunikációs technológiákhoz szükséges kutatások és beruházások ugyanakkor komoly finanszírozást igényelnek. Az EU kitűzött néhány prioritást a távközlés területén: európai szinten integrált távközlési hálózat létrehozására, a tarifákra, a szabványokra, és a piacra lépési feltételekre vonatkozó tagállami szabályozások harmonizálására, valamint a piac széttöredezettségének megszüntetésére törekszik.
Az EU legújabb, erre a területre vonatkozó átfogó stratégiája az Európai Digitális Menetrend, melynek célja, hogy a mindennapi életünket behálózó információtechnológiai és kommunikációs eszközök hatékonyabb igénybevétele révén előnyöket nyújtson az EU minden egyes polgára számára. A horizontális, a távközlésen kívül más ágazatokat is érintő akcióprogram célja többek között, hogy mindenki rendelkezzen nagysebességű internet hozzáféréssel, illetve az ehhez szükséges digitális ismereteket és készségeket is sajátítsa el. Az EU tervei között szerepel az egységes digitális piac létrehozása is, ahol – az országhatároktól függetlenül – minden kereskedelmi és kulturális szolgáltatáshoz hozzá lehet férni. Ezen túlmenően a Tanács figyelmet fordít a megfizethető árakra, a személyes adatok védelmére, a mobil- és internetes hálózatok biztonságára és az illegális tevékenységek elleni harcra is.
Új uniós hatáskör az energia területén
A biztonságos energiaellátás az európai fenntartható gazdasági fejlődés egyik előfeltétele. Energiaügyekben közösségi fellépésnek sokáig csak a piaci liberalizáció keretében volt helye, törékeny jogi alapokon. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével azonban az energia területén új uniós hatáskör jött létre. A közösségi energiapolitika célja, hogy biztosítsa az energiapiac működését, garantálja az energiaellátás biztonságát az Unión belül, előmozdítsa az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztését, illetve az energiahálózatok összekapcsolását.
 
A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI
A magyar elnökség alatt több, az európai energiapolitika irányait hosszú évekre, sőt évtizedekre meghatározó, stratégiai ügy tárgyalása áll a középpontban. Kiemelkedik közülük a 2011-2020 közötti időszakra vonatkozó Energia 2020 középtávú energiastratégia, az integrált európai energiahálózat programterve (Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően) és az Energiahatékonysági Terv 2020.
Energiabiztonság
A magyar elnökség egyik kiemelkedő eseménye lesz 2011. február 4-én az Európai Tanács tematikus energetikai ülése Brüsszelben. Magyarország arra törekszik, hogy a csúcs gazdasági, társadalmi és politikai szempontból az Unió egésze számára prioritást jelentő energiabiztonságra összpontosítson. A magyar elnökség az Európai Tanács elnökével összhangban arra törekszik, hogy az Európai Tanács határozott politikai iránymutatást adjon az összeurópai érdekű, sürgető infrastrukturális beruházások előreviteléhez, a nemzeti szabályozásokban még mindig fennálló technikai akadályok lebontásához. Az energia csúcson kialakított iránymutatások döntő lökést adhatnak a zöld technológiák jövőbeni fejlesztésének, új és hatékony kereteket fektethetnek le a megbízható, átlátható és megfelelően szabályozott partnerségi együttműködéshez a legfontosabb kitermelő és tranzit országokkal.
Energia 2020 stratégia
Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatának eredményeként az Európai Bizottság elfogadta a következő tíz évre szóló Energia 2020 stratégiát, amelynek fő céljai az energiahatékony Európa megteremtése, a páneurópai integrált energiapiac kiépítése, a fogyasztóvédelmi szempontok erősítése és a biztonság lehető legmagasabb szintjének biztosítása, Európa nemzetközi vezető szerepének kiterjesztése az energiatechnológia és –innováció területén, valamint az uniós energiapiac külső dimenziójának megerősítése. Az Energia 2020 jól illeszkedik az Európai Tanács által korábban elfogadott, az alacsony szén-dioxid-intenzitású Unió megteremtését célzó hosszú távú stratégia kereteibe, amely 2050-re az üvegházhatású gázkibocsátás 80-95 százalékos csökkentését irányozza elő. A Bizottság 2010 májusában közzétett úgynevezett köztes dokumentuma azzal számol, hogy az EU fosszilis energia importtól való függősége tartósan fennmarad, a válság elmúltával az energiafelhasználás és az -árak növekednek majd, ezért ösztönözni kívánja az energetikai befektetéseket. Az energiastratégia középpontjában a 20-20-20 integrált energia-klíma stratégia megvalósítását szolgáló konkrét – belső és külső – energiapolitikai lépések meghatározása áll.
Infrastruktúra-prioritások és energiahatékonyság
Az infrastruktúra-prioritásokat azonosító integrált európai energiahálózat programterve az EU egységes villamos-energia és gázpiacának kiteljesítése érdekében folytatni kívánja a hálózat- és infrastruktúra-fejlesztést, a hálózati szűk keresztmetszetek felszámolását. Ennek során az Európai Bizottság épít a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó szakpolitika (TEN-E) és az Európai Gazdaságélénkítési Program tapasztalataira. A TEN-E-re vonatkozó szakmai és pénzügyi rendelet felülvizsgálata és a konkrét pénzügyi eszközöket felmutató új jogszabályjavaslat közzététele 2011 második felében várható. A magyar elnökségnek az a törekvése, hogy a Tanács az infrastruktúra-prioritásokat kijelölő programtervet más energetikai szakpolitikákkal integráltan tárgyalja, és így határozza meg a projektek jövőbeli finanszírozásának irányvonalait.
Az energiahatékonysággal összefüggésben a Bizottság várhatóan javaslatot tesz az EU energiahatékonysági politikájának jövőbeni irányáról, majd konkrét jogalkotási javaslatokat is beterjeszt (az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a kapcsolt energiatermelés támogatásáról szóló irányelvek). A magyar elnökség célja az európai energiahatékonysági cselekvési tervről szóló tárgyalások megkezdése.
Transzeurópai közlekedési hálózatok
A következő tíz év uniós közlekedéspolitikájának legfontosabb elveiről a magyar elnökség idején kezdődik vita az Európai Bizottság átfogó szakpolitikai javaslatait tartalmazó Fehér Könyv alapján. A magyar elnökség célja annak biztosítása, hogy a következő tízéves stratégiában és a transzeurópai hálózatokról (TEN-T) szóló irányelv felülvizsgálata során a hatékonysági, környezetvédelmi, kohéziós és pénzügyi szempontok megfelelő súllyal jelenjenek meg. Az európai közlekedés jövőjéhez szorosan kapcsolódó TEN-T kérdésköre lesz terítéken a 2011. februári informális közlekedési miniszteri tanácsülésen. Magyarország előzetes irányadó vitát kezdeményez, mielőtt júniusban megjelenik a Bizottság javaslata.
Egységes európai vasúti térség
A magyar elnökség megkülönböztetett figyelmet szentel az egységes európai vasúti térség kialakításáról szóló irányelvnek, és mindent megtesz az irányelv tárgyalásának haladásáért, mivel az előirányzott intézkedések a verseny és hatékonyság növelésével segíthetik a környezetbarát vasút szerepének erősödését a közlekedésben. Tanácsi következtetések elfogadását tervezi Magyarország a belvízi hajózás előmozdításáról szóló NAIADES program félidei felülvizsgálatáról. A téma kapcsolódik a tervezett Duna-régió Stratégiához, amelynek egyik prioritása a belvízi hajózás környezetbarát módon történő fejlesztése.
A magyar elnökség erőfeszítéseket tesz, hogy a Tanács második olvasatban megállapodásra jusson az Európai Parlamenttel a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló (Euromatrica) irányelv módosításáról. A szabályozás lehetővé tenné a tehergépkocsik által okozott egyes környezeti károk megtérítését az útdíjakban.
Európai Digitális Menetrend és hálózati biztonság
Az információs és kommunikációs technológiák egyre fontosabb szerepet töltenek be mindennapjainkban. Erre reflektálva az Európai Bizottság kiadta az EU 2020 stratégia részét képező Európai Digitális Menetrendet, amely horizontális intézkedésekkel, ágazatokon átívelő akciótervvel támogatja a gazdasági fellendülést és a versenyképesség növekedését. A magyar elnökség elkötelezetten folytatja a stratégia megvalósítását; 2011 júniusában első ízben rendezik meg az akcióterv megvalósítását értékelő úgynevezett digitális közgyűlést valamennyi érdekelt szereplő bevonásával. Ezen kívül az Európai Bizottság várhatóan a magyar elnökség idején készíti el az Európai Digitális Menetrend végrehajtásával kapcsolatban az első eredményösszesítőt (digital scoreboard), amely az első évben elért eredményekről és a fő teljesítménycélokról ad képet.
Az infokommunikáció területén Magyarország másik kiemelt hívószava a biztonság. Az infokommunikációs hálózatok működését veszélyeztető támadások elhárítása érdekében a hálózati biztonságra egyre több és nagyobb figyelmet kell fordítani. A magyar elnökség az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség modernizálásáról folyó tárgyalások eredményes lezárásán fog dolgozni. A kritikus informatikai infrastruktúrák védelmének kérdéseiről 2011 áprilisában miniszteri konferenciát rendez Magyarország.
Spektrumpolitika
A stratégia és a biztonság mellett a harmadik kiemelt terület a spektrum. A szabad rádiófrekvenciák korlátozottan állnak rendelkezésre, viszont egyre többre van szükségünk, amikor például mobiltelefonon telefonálunk vagy internetezünk. Ezért nagyon fontos, hogy hatékonyan és előremutatóan gazdálkodjunk vele egy olyan világban ahol a mobilkommunikációnak és általában a frekvenciáknak központi jelentőségük van. A magyar elnökség folytatni kívánja az első Európai Rádióspektrum-politikai Programról szóló tárgyalásokat, és megpróbál politikai megállapodást elérni. E terület másik fontos eleme a globális spektrumharmonizáció. Ezért a magyar elnökség tervei között szerepel, hogy megkezdi 2012-es Rádió Világértekezlettel (WRC-12) kapcsolatos előkészítő munkát annak érdekében, hogy megjelenítsük az egységes európai érdekeket.